De mi ez a blog?

Két ember eszmefuttatása önnön kálváriájukról valahol a kezdeti balfaszosokodásból kiindulva az önmegvalósítás felé vezető úton. Ígéret nélkül, lesz itt minden az örömtől a fél-idegösszeroppanásig bezárólag, ebben biztos vagyok! Ha viszont nem kezdünk bele, akkor sosem érünk el a célig. Ha mások csinálják helyettünk, az viszont nem elég Rock'n roll és akkor meg mi a francot meséljünk a kölykeinknek, unokáinknak, akik valószínűleg azt sem tudják majd mi az, hogy motor?? Mi már elértük azt a kort, amikor kinyílt a világ és hirtelen lett pénzünk megvalósítani a régóta dédelgetett álmainkat. A veszély valós: Túl sok a lehetőség, a potenciális projektek száma végtelennek látszik. Rozsdás romok, befejezetlen fél-projektek hívogatnak, csábítanak énekükkel, mint valami benzingőzös gép-szirének. A többi viszont rajtunk múlik, hogy mennyire engedünk a csábításnak és mikor ugrunk végérvényesen fejest a mélyvízbe? Súlyos a tét, mert kapcsolatok, barátságok szakadhatnak meg és ha ellentmondunk a józan eszünknek, akkor az is előfordulhat, hogy hirtelen nem lesz miből enni, csekket fizetni, autót tankolni stb. Egyetlen dolog állhat ellent a romlásnak: a saját önkritikánk! De ha leírjuk az aktuális gondolatainkat, abból mi is, mások is tanulhatnak és később elolvasva talán feltűnhet az igazság: Hogy mégis mennyire volt baromság belevágni ebbe az egészbe...?